Bozsik torna U11 – Barátságos meccsek, Telki U10

 

Az elmúlt két hétvégén, erős csapatok ellen elkezdődött a tavaszi szezon.

Az U11 Bozsik tornán vett részt, míg az U10 egy barátságos körmérkőzésen.
A Bozsik tornára nagyrészt olyan játékosokkal érkeztünk, akik kevesebb lehetőséghez jutottak az elmúlt hónapokban, évben.
Így nagyrészt kimaradtak a jelenleg legjobb formában lévő játékosaink a keretből (hangsúlyozom a jelenleg szót), a legerősebb U11-es csapat tagjai közül szinte csak Becze Krisztián és Bencsics Máté volt ott. Hiányzott Éliás Milán, Bihari Dávid, Tóth Bálint, Ormay Soma, Márta Zsombor tehát szinte a teljes kezdő csapat.
Pont ezért is volt kellemes meglepetés a játékunk. A két legerősebb csapat ellen (Telki, Budakeszi LA) ugyan kikaptunk, de nem játszottunk alárendelt szerepet, mezőnyben sok értékes megmozdulásunk volt és a kapuban Kornélra és Andrisra nem lehetett panasz. Egyébként mindkét kapus mezőnyben is helyet kapott, ahol kiválóan szerepeltek, Kornél még gólt is szerzett. Fontos, hogy játszanak mezőnyben is, hiszen ezáltal nem csak lábbal fejlődnek, de jobban megtanulják olvasni a játékot, ami később nagy haszonnal jár majd a gólvonalon is.
A másik két meccsünkből az egyiket nyertük, a másikon pedig két gólos hátrányból felállva döntetlent játszottunk.
A Bozsik tornákon egy játékost lehet kiemelni, mint legjobbat. A teljes keretből erre négy játékos volt nálam esélyes (Máté, Kornél, Krisz, Levi), én végül Levi mellett tettem le a voksom.
Ezt Kornél nagyon nehezen élte meg, míg Krisz és Máté mosolyogva. Azóta többször végiggondolva a történteket, azt hiszem összességében helyesen döntöttem. Kornél ugyan nagyszerű napot fogott ki, de azt hiszem tud ő még ennél jobbat is, míg egy edzőnek észre kell vennie azt is, ha valaki úgy nyújt tökéletest, hogy tulajdonképpen semmi különöset nem csinál. A legendás Johan Cruyff-nak – aki a mai Barcelona játékának szellemi alapjait fektette le – egyik fontos “törvénye” edzői hitvallásából az, hogy nála olyan is lehet a mezőny legjobbja, aki egész meccsen szinte a labdához sem ér. Levi tökéletes példája volt ennek, hiszen mellette nem lehetett elvinni a labdát, kiválóan zárta a területeit, tökéletesen betartotta az edzői utasításokat és ha megszerezte a labdákat, akkor hasznosan, okosan passzolt.

U10 Telki

Négy csapatos tornára érkeztünk a Budakeszi Labdarúgó Akadémia A és B csapata, valamint Telki ellen.
Az első két meccsünket Telki és Budakeszi egyik csapata ellen kettő – egyre megnyertük. A kezdeti bizonytalanságok azt eredményezték, hogy mindkét meccsen az ellenfél szerzett vezetést, de óriási szívvel és helyenként jól is játszva fordítottunk. A játékosok posztjait folyamatosan kevergettem, tettem ezt azért, hogy lássam ki milyen poszton képes még helytállni. Ez néha kis fejetlenséggel járt, de összességében azt lehetett látni, hogy a csapat jól áll a lábán és néhány perc alatt mindenki alkalmazkodott új feladatához.
Az egyáltalán nem érdemtelen győzelmek után, nagyrészt azok a játékosok kezdtek a harmadik meccsen, akik addig kevesebb lehetőséget kaptak.
6-7 percig kiválóan tartották magukat, aztán kaptunk két gyors gólt és végül már a cserepadról beszálló Soma és Zsombi sem tudott fordulatot hozni a meccsbe.
Mivel felkészülési találkozókat vívtunk, így nem is nagyon bánkódtunk.
Szinte az összes meccsen a mezőny legjobbja a kapuban Doma volt, míg mezőnyben több kiváló teljesítmény akadt (Beni, Marci, Máté, Márk, Soma, Zsombi), Gellért bátran és jól játszott, Remi pedig a kezdeti bátortalanságok után többször jól avatkozott be. Lili keveset tudott most hozzátenni, mivel végig fájlalta a lábát.
Kis változás volt még a csapatkapitány személyében, hiszen Zsombi ezúttal nagyvonalúan átadta a lehetőséget Máténak és Somának, Köszönet érte!
Hajrá NUSE

Kriskó László

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.